Népművészeti tárgyak a modern háztartásban

Nagyszüleink, dédszüleink még szinte kizárólag csak a korabeli kézművesek által készített tárgyakat használtak a mindennapi életben. Ma pedig, ha meglátunk egy csinos kis edényt vagy tárgyat, azt sem tudjuk, hogy hívják, de azt főleg nem, hogy mire való. Márpedig aligha várható el a vásárlók többségétől, hogy vegyenek valamit, amit azután nem tudnak használni.
A kézműves mesterek - így a fazekasok is – jól tudják, hogy csak akkor maradhat fenn élő valóságban a művészetük és mesterségük, ha folyamatosan megújulnak és a változó igényekhez igazodóan termékkínálatuk is megújul. Ezen újítási kedvet táplálja az alkotói fantázia, a helyettesítő termékek kínálatának folyamatos figyelése és legfőképpen a konkrét vásárlói igények. A fazekas mesterek szívesen vállalkoznak egyedi tervek megvalósítására még akkor is, ha ezzel átlépik pl. a népi iparművészet megszabott korlátait, hiszen számukra legfontosabb a valóságos igények kiszolgálása.  Egyébként, ha egy kézműves rendelkezik a népi iparművész, avagy a Népművészet Mestere címmel nem jelenti azt, hogy nap huszonnégy órájában csakis népművészeti mesterremek alkotásokat készíthet. Ezek a címek jelentik viszont azt, hogy ha egy vásárló az ilyen cím birtokosától rendel meg egyedi alkotást, akkor nagy valószínűséggel magas minőségi színvonalon lesz kielégítve megrendelése.
A nagy kérdés ezek után csupán az, hogyan szerez tudomást a széles vásárlói közönség az új alkotásokról és ezek használati céljairól. Ha valaki kitalál valamit, valamilyen célra, valószínű, hogy mások számára is használható, csak az jelent akadályt, hogy a potenciális új felhasználók nem tudnak az új dolog létezéséről. Ezért fontos az alkotók részéről, hogy időről időre kiállításokon, bemutatókon, vásárokon és más egyéb módokon ismertessék, mutassák be újdonságaikat és azt, hogy mire valók.
E cikk arra vállalkozik, hogy példaképpen bemutasson néhány fazekas kézműves terméket Szűcs Imre műhelyéből, arra ösztökélve az olvasót, hogy szükséglete és igénye szerint rendeljen ilyen termékeket, illetve más egyéb egyedi alkotást. 

​Aligha szorul magyarázatra, hogyan és mire lehet használni egy ünnepi étkészlet terítéket, amely az alábbi képen látható. 22+ részes teríték, amely rangot ad bármilyen ünnepi lakomáknak.

​A következő képen egy műanyag gyümölcsmosó látható viaszos vászon asztalon, gyümölcsökkel megpakolva. (Nincs ezzel semmi probléma, az a lényeg, hogy gyümölcs legyen az asztalon. De) mégis csak más, ha a harmadik képen látható kézműves gyümölcsös tálon tesszük az asztalra. Ki-ki ízlése szerint döntse el, melyiket választja.

A negyedik kép egy nagyon egyszerű, mégis praktikus eszköz látható: tyúk-ültető a neve, és sült csirke készítésére lehet használni. (kissé kinagyítva!) Az eredményt az ötödik képen illusztrálja. A csirke megült és megsült. Tepsistől lehet tárlalni!  A tányéron összefolyt fűszeres lé a tesiben elhelyezett köret ízsesítésére ízlés szerint használható. 

​Remélem, hogy egy rövid ismertetővel is adtam ötleteket azoknak, akik azon gondolkodnak, hogyan és mire is lehet használni a kézműves, népművészeti alkotásokat a modern háztartásukban. Kérem szépen, csak azt ne mondjuk: "nagyon szép, nagyon tetszik, csak azt nem tudom, hogy mire tudom majd használni"!